2013. október 3., csütörtök

4. Rész

Sziasztok !!
Nagyon örülök a rengeteg megnyitásnak..:D
Örülök, hogy tetszik nektek a blogom :D
Ezért úgy gondoltam, hogy még ma hozom a kövi részt..
Most úgy is beteg vagyok úgyhogy van időm..:D

                                                                  Wattacukor*



*Louis*

Ahogy a göndör srác meglátta, hogy ki/kik nyitottak be azonnal lelökött magáról.
Fájdalmasan huppantam a földre. Bevertem a fejemet a "színpadom" sarkába. De a szívem jobban fájt. Tudhattam volna, hogy nem bízhatok Harry-ben. Még jó, hogy nem csókoltam meg. Ő is csak kihasznált, mint a többiek. Mikor észhez tértem felnéztem Harry-re. Láttam, hogy magyarázkodik a haverjainak... ezt egyszerűen nem tudtam elviselni. A sírás határán álltam. Fogtam magam és kirohantam a szobából, az öltözőmbe. Nem érdekelt, hogy mit csinál Harry. Tudtam, hogy el kell felejtenem, hisz ő is olyan, mint a többi ügyfelem. Leültem a székemre,lemostam a sminkemet és átöltöztem.
Az egyik kedvenc ruha összeállításomat vettem fel. Nálam volt egy kék ing meg egy elegáns cipő, hogyha megyek valahova olyan helyre ahova ilyet kell felvenni, fel tudjam.. de ez lényegtelen. Letöröltem az arcomról a könny cseppjeimet és mikor kiléptem az öltözőmből gondosan szétnéztem, hogy nehogy meglássanak Harry-ék. Mikor biztosítottam magam afelől, hogy már nincsenek itt beszóltam a főnökömnek, hogy hazamegyek. Ő eléggé furcsán nézett rám, mert még nem járt le a munkaidőm, de látta a kisírt szememet ezért elengedett. Gyorsan lépkedtem hazafele. Minél hamarabb hazaakartam érni, hogy bebújhassak a pihe-puha ágyamba, hogy elfelejtsem a "szerelmemet".
Egy 5 perc alatt hazaértem. Gyorsan kinyitottam a bejárati ajtót és felszaladtam a szobámba. Beugrottam az ágyamba majd álomba sírtam magam.
Reggel az ébresztőmre keltem. Pontosan 8:00 volt. Nagy nehezen kikeltem az ágyamból és bementem a fürdőbe. Ahogy belenéztem a tükörbe sírva fakadtam. Megláttam a kisírt szemem és eszembe jutott a tegnapi esemény.. beugrott a kép mikor majdnem megcsókolt Harry.. mikor megölelt.. majd mikor lelökött magáról. Összekuporodtam a fürdőm sarkában ordítottam egyet majd sírtam tovább. Kiadtam magamból minden fájdalmat amit éreztem. Úgy éreztem, hogy elmúlt minden érzésem.. hogy ketté szakadt a szívem.. olyan volt mintha többet már nem is léteznék.
Nagy nehezen felkeltem a földről.. felvettem a ruhadarabokat amik épp a kezembe akadtak és elindultam dolgozni. Eszembe jutott, hogy ma jön hozzám egy benga állat. Na ezek az olyan "emberek" akiket rühellek. Van mikor meg akarnak verni. De még jó, hogy vannak testőreim.
Mikor beértem a klubba még alig voltak páran.. hisz még csak 9:00 volt. Be köszöntem egyhangúan a főnökömnek.. most nem volt kedvem viccelődni úgy ahogy szoktam. Örültem, hogy egyáltalán be tudtam jönni dolgozni. Ezt észrevette a főnököm is és utánam jött.. szembeállított magával, végig mért, majd megkérdezte:
     "Jól vagy?? Minden rendben van??"
Én erőltettem egy mosolyt az arcomra és megnyugtattam, hogy minden oké. Gyorsan elmentem átöltözni hisz nemsokára jön az állat, hogy megerőszakoljon.. hát igen.. van ilyen. De legalább jó sok pénzt kapok érte. Csak ezt nem szeretem a munkában. Hogy ilyen hülye emberek csak a szexért élnek és ezzel mást is kínozni akarnak. Érzem, hogy ma elég álmatlan éjszakám lesz mert tele leszek kék-zöld-lila foltokkal. De már annyira nem is zavarnak. Már valamennyire megszoktam, hogy a munkám néha ezzel jár.
Hát.. elkészültem. Mikor kiléptem az öltözőmből rögtön rám támadt a dagadt ügyfelem. Behúzott az egyik szabad szobába és letépte rólam a ruhát. Úr Isten.. szörnyű órának nézek elébe. Azt kívántam magamban, hogy bárcsak eltűnnék.. megszűnnék létezni. Egyszerűen meg akartam halni. Lehúzta rólam a gatyámat. Elővette a faszát és belenyomta a számba. Fúújjj.. hányni tudtam volna. Erőm se volt mozgatni rajta a fejem. Ő dugta a szám. Szörnyű volt ! Mikor beleélvezett a számba gyorsan leszedte rólam a bokszeremet és belémhatolt. Ordítottam a fájdalomtól.. de ő nem kegyelmezett. Már bőgtem.. annyira fájt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve kiszabadítottam magam a karjaiból és elkezdtem kifele rohanni. De pont elérte a karomat és visszarántott. Elkezdett verni. Én a földön bőgtem segítségért kiáltva. Egyre jobban vert. Már alig éltem. Azt hittem, hogy halálra fog verni. De nem bántam. Már megtanultam mindennek a pozitív oldalát látni.. ennek az volt hogy ha letartóztatják ezt az embernek nevezett állatot emberölésért egyel kevesebb lesz ilyen szívetelen vadállatból. Alig éreztem az ütéseit úgy elzsibbadtam. Egyszer csak ajtónyikorgást hallottam, majd megpillantottam Harry arcát. Egyet még ütött rám a dagadt... majd minden sötét lett.

*Harry*

Meglepődötten néztek rám én meg hirtelen reflexből lelöktem magamról Louist.. hisz nem tudják, hogy meleg vagyok.... 
Gyorsan én is felpattantam a fotelból és oda siettem a lesokkolt fiúkhoz. Próbáltam nekik magyarázkodni. Mondtam mindent.. hogy én is lesokkolódtam.. ittam még mielőtt idejöttünk.. meg ilyeneket.De ők persze nem hitték el. Legelőször Zayn reagált. Azt mondta, hogy őt nem zavarja, hogy meleg vagyok. Így is szeretnek engem. Ekkor nagy kő esett le a szívemről.
Eleinte nem mertem ránézni Louis-ra. Féltem a szemébe nézni azok után amit tettem vele. Nem gondolkodtam még mielőtt cselekedtem. Könnybe lábadt a szemem, mikor hátrafordultam és már nem láttam őt. Elképzeltem, hogy összetörhetett szegény szíve. Nagyon sajnáltam. Bármit meg tette volna, hogy helyre hozzam ezt. Olyan jó volt őt érezni, ahogy az ölembe ült.. ahogy szuszogott.. hallottam, hogy egyenletesen dobog a szíve. Csönd volt, de nem kínos csend. Megszerettem ezt a csendet. Örültem, hogy védelmezhetem őt. Ezt akartam vele tenni minden nap. Nem tudom miért szerettem meg őt.. de megtettem. Szerelmes lettem belé pedig nem is ismerem. De éreztem, hogy ő más.. ő törékeny.. egyedül nem tud magára vigyázni. Úgy megakartam csókolni.. érezni akartam a nyelvét a számba ahogy csókcsatát vívunk. De azt mondta, hogy nem lehet.. így nem tettem meg. Reméltem, hogy egyszer kiérdemlem majd az Ő csókját. Komolyan mondom jobban vágytam erre, mint arra, hogy összefeküdjek vele. 
Liam ébresztett fel gondolataimból. Úgy fordított, hogy lássa az arcom és mikor meglátta, hogy sírok szorosan megölelt. Nagyon jól esett ez az ölelés.. éreztem, hogy tényleg szeretnek. 
De én más ölelését akartam érezni.. LOUIS-ét. Ő volt minden vágyam. Meg akartam ismerni. Tudni akartam, hogy milyen ember is ő valójában.. hogy mit szeret és mit nem. Boldoggá akartam tenni. De felismertem, hogy azok után amit tettem vele nem lehet. 
Ráadásul eszembe jutott Taylor is.. a menyasszonyom. Hogy magyaráznám meg a szüleimnek, úgy hogy megértsék és ne tagadjanak ki. Tudtam, hogy ez lehetetlen. De őszintén szólva Louis-ért mindent megtettem volna.
Nagy nehezen Zayn-ék kihúztak a szobából és hazavittek. Zuhanyozni se volt erőm. Egyszerűen csak bedőltem az ágyba és addig gondolkoztam míg nem elaludtam.
Reggel tiszta, normális gondolatokkal keltem fel. Az éjszaka arra a döntésre jutottam, hogy bemegyek Louis-hoz és bocsánatot kérek tőle. 

Boldogan indultam a klub felé. Útközben azon gondolkoztam, hogy vajon meg fog e bocsátani Louis és egyáltalán mit mondjak neki. Félve léptem be a bárba. Pont mikor beértem láttam hogy Louist egy dagadt ember húzza be egy szobába. Nagyon megijedtem. Féltettem Louist.. de úgy gondoltam, hogy inkább kint megvárom. Hideg volt kint... fáztam. Be akartam menni.
Egyszer csak ordítozást hallottam. Összerezzentem erre a hangra. Ismerős volt.. de nem ugrott be ki lehet az. Ahogy beléptem a klubba hangosabban, érthetőbben és tisztábban hallottam. Segítségért kiabáltak. Körülnéztem és nem láttam senkit a teremben ahol voltam. 
Egyre halkabban kiabált az a valaki.. ekkor, felismertem a hangot... LOUIS. Hirtelen mozdulni se tudtam. Majd mikor már alig hallottam a hangját erőt vettem magamon és berontottam a szobába. Kezembe vettem egy vázát és rácsaptam a dagadt fickó fejére.. összeesett. Mikor megláttam Louist eszméletlenül rögtön odarohantam hozzá.. szólítgattam de ő nem mozdult.. vérzett az orra.. a karja.. valószínűleg nyílt-törés. Csak nehogy elvérezzen itt nekem. én abba bele haltam volna. Gyengéden pofozgattam az arcát.. de ő nem reagált........ 

Nincsenek megjegyzések: