5. Rész

Sziasztok !! 

Megírtam a kövi részt !

Lesz benne 18+-os rész.. nem tudom mennyire lesz jó mert ez az első ilyen írásom..

De igyekeztem.. Remélem azért tetszeni fog nektek..

Jó olvasást !!

                                                         Wattacukor*

*Harry*

Gyengéden pofozgattam az arcát.. de ő nem reagált. 

"Jajj Louis!! Kelj fel!! Szükségem van rád ! "- súgtam bele a fülébe. 

Ő nem mozdult. Ráborultam a mellkasára és sírtam. Ekkor bejöttek a testőrök. Lerángattak Louis-ról.. majd elvitték. Mikor észhez tértem gyorsan utánuk rohantam. Épp hogy utolértem a mentősöket.. megkértem őket, hogy had mennyek vele. Nagy nehezen megengedték, így beszálltam a mentőautóba. Útközben az orvosok kitisztították a sebeit, majd bekötötték a karját. Közbe kiabáltak egymásnak valamit.. de nem értettem, hogy mit.. csak Louis-ra koncentráltam, hogy nem e felébred. Kb. 5 perc alatt beértünk a kórházba.. kivették Louist a hordággyal együtt, majd bevitték. Én is kipattantam az autóból és utánuk siettem. 

Louist az egyik műtőbe tolták.. be akartam menni vele, de egy nővér megállított. Megkért, hogy kint várakozzak. Leültem az egyik székre és vártam.

Olyan fél óra múlva Louist átszállították egy másik szobába. Ki jött hozzám az egyik nővér.. megengedték, hogy be menjek hozzá. Amint ezt meghallottam berohantam Louishoz. Mikor beértem odahúztam egy széket az ágyához és leültem. Hallgattam ahogy egyenletesen csipog a gép, ami az életjeleit mutatja. Az a kis csipogás megnyugtatott. Tudtam, hogy él. Most már csak arra vártam, hogy felkeljen és beszéljek vele. Nagyon féltem, hogy el fogom veszíteni. Ahogy ez eszembe jutott.. bekönnyeztem. 

Beletemette az arcomat a kezembe és vártam. Elnyomott az álom..

*Louis*

Elkezdtem ébredezni.. nagyon fájt mindenem.. alig tudtam megmozdulni. Mikor kinyitottam a szememet hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok. Az utolsó amire emlékszem Harry, ahogy belép és az, hogy rám üt egy ember.. és sötétség.

De ahogy felnéztem a plafonra ami hó fehér volt.. és az ágyneműmre ami szintén fehér volt.. rájöttem, hogy egy kórházban vagyok. Csönd volt.. de nem teljesen. Valaki szuszogott mellettem. Nagy nehezen oldalra fordítottam a fejem és megláttam Harryt.. alszik. 

"Harry.. Harry.."- szólítottam. Először nem reagált.. de mikor másodjára szóltam neki kipattant a szeme.

*Harry*

"Harry.. Harry.."- hallottam a nevem. Nem tudtam mozdulni.. de másodjára is meghallottam a nevem. Kitisztult a hang a fejemben. Mikor felismertem, hogy ki szólított kinyitottam a szemem. Louis volt az. Egy félmosollyal néztem fel rá. Nem tudtam, mit fog szólni hozzám, hogy itt vagyok. Csak néztünk egymásra. Elbűvölt a csodálatos szemeivel. Legszívesebben megcsókoltam volna.. de nem tehettem. Bejött egy nővér, megkérdezte, hogy hogy van Louis.. válaszolt.. majd beadott neki egy injekciót. Megmondta neki, hogy holnap haza is mehet, de valakinek vigyáznia kell rá. Ma még ők tartják megfigyelés alatt.

*Louis*

Ahogy a nővér mondta, hogy vigyáznia kell rám valakinek kicsit elgondolkodtam majd Harry-re néztem. Harry erősen koncentrált a nőre.. majd rám nézett.

"Megtennéd??"- kérdeztem meg tőle. Az arcán egy gyönyörű szép mosoly jelent meg és bólintott. Én visszamosolyogtam rá.. majd ránéztem a nővérre. Ő Harry felé fordult és elmagyarázta neki, hogy mire kell majd figyelnie mikor rám vigyáz. Harry arcáról le se lehetett törölni a mosolyt. Nagyon boldognak látszott. Mikor ki ment a nővér Harry Megkérdezte, hogy nem e kérek valamit. Mondtam neki, hogy valamilyen üdítő jól esne. Míg vártam elaludtam.

*Harry*

Boldogan lépkedtem vissza a szoba felé. Már este volt.. kezdtem álmos lenni. De ahogy láttam nem csak én voltam az. Louis már nagyban aludt mikor visszaértem hozzá. Olyan aranyos volt, mikor aludt. Fel-le mozgott a mellkasa.  Kis tündér volt. Nem akartam itt hagyni.. alig vártam, hogy holnap legyen és hazavigyem. Úgy döntöttem, hogy itt maradok. Úgy aludtam el, hogy Louis arcát fürkésztem.

***

Végre reggel lett. Louis már felöltözve összecsomagolva ült az ágya szélén, mikor felkeltem. 

"Indulhatunk?? Már nagyon el akarok innen menni!!"- mondta. 

"Persze"-álltam fel a székről és nyújtózkodtam egyet. Kijelentkeztünk a kórházból és elindultunk hazafele a fekete Range-Rover-emmel. Louis megkért, hogy álljunk meg a bár előtt, mert szabit szeretne kérni a főnökétől.

Odaértünk a bárhoz és mivel Louis nem tud egyedül járni bekísértem. A főnöke természetesen megengedte neki a szabit. Elköszöntünk tőle. Az út elég csendesen telt.. míg nem egyszer csak megszólalt Louis..

"És amúgy miért voltál velem a kórházban ??"

"Hát.. ömm..... nem akartalak egyedül hagyni."

"Aha értem.. És nem tudod mi történt velem ??"

Elmeséltem neki, hogy mi történt. Louis rám mosolygott. 

Nemsokára oda értünk a lakásomhoz.. felszaladtam a cuccaimért és máris indultunk Louis-hoz. Én szakítottam meg a nagy csendet..

"Mondhatok valamit??"-kérdeztem. 

"Persze!!"

"Tudod........ még soha nem éreztem ilyet mint most.... én nagyon megkedveltelek.. tudom, hogy alig ismerjük egymást meg minden.. de akkor is. Sokkal másabb vagy, mint a többi fiú. Ez kicsit betanult szövegnek hangzik.. de így érzek." - húú.. nagyon nehéz volt kimondanom.. de végre megtettem.

Louis nem szólalt meg. Gondoltam inkább én is csendben maradok.

*Louis*

Mikor Harry elmondta, hogy érez nem mertem megszólalni. Féltem, hogy megint csalódnom kell benne. De vettem a bátorságot és megszólaltam:

"Miért löktél le magadról??"- egy könnycsepp fojt le az arcomon.

Harry pont megállt a házam előtt.. rám nézett és válaszolt.

"A haverjaim nem tudták, hogy a fiúkat szeretem.. féltem nekik elmondani.. és mikor beléptek megijedtem."

Csak bólintottam egyet. Kiszállt az autóból.. majd kinyitotta nekem is és kisegített. Mikor nagy nehezen felvánszorogtunk a szobámba lefeküdtem. Harry kipakolta a cuccát és leült mellém. 

"Én hol fogok aludni??"-kérdezte.

"Vagy  földön vagy mellettem.. választhatsz!"-válaszoltam mosolyogva.

"Hát akkor.. hosszas gondolkodás után úgy döntöttem hogy inkább az ágyat választom!"- nevetett.. majd ledőlt mellém. Én fogtam magam és hozzá bújtam. Érezni akartam, hogy a közelemben van és vigyáz rám. Harry miután felfogta mit is csináltam átölelt. 'Most vagy soha'-gondoltam magamban és megcsókoltam. 

*Harry*

Meglepődtem, mikor Louis megkérdezte, hogy miért löktem le magamról és bekönnyezett rajta.. ezek szerint rosszul esett neki, hogy így tettem és ugyanúgy érez mint én. 

Azon meg aztán végképp meglepődtem, hogy a szobájában az ágyán hozzám bújt.. de olyan jól esett, hogy muszáj voltam vissza ölelni. Erre ő MEGCSÓKOLT... akkor tényleg úgy érez mint én.. én vagyok az első akivel csókolózik. Gyengéden visszacsókoltam.. éreztem ahogy mosolyog.. tehát tetszik neki. Nagyon boldog voltam. Szerintem még soha életemben nem éreztem ilyen boldogságot. Annyira de annyira jó volt. 

De kezdtek elfajulni a dolgok. Éreztem ott.. alul.. hogy kezd szűkössé válni a helyzet. Hát igen.. oda nyúlt. Ő is megérezte és kuncogott. Fogta magát.. felém mászott és ráült a csípőmre. Elkezdett mozogni.. de én ezt nem hagytam sokáig. Fordítottam a helyzetünkön.. megtámaszkodtam a fejénél.. belenéztem egy huncut mosollyal a szemébe és megkérdeztem. 

"Ezek szerint te is szeretsz engem??"

Ő válaszul megcsókolt és elkezdte fölhúzni a pólóm. Segítettem neki és levettem. Végigsimította a felsőtestemet és elkezdte csókolgatni a hasamon a pillangót. Ahogy hozzám ért.. egy nyögés tört ki belőlem. Már alig bírtam magammal.. ugyhogy őt is elkezdtem vetkőztetni. Levettem a pólóját.. majd a nadrágját.. de persze a segítségével. Ő is elég türelmetlen volt... elkezdte lassan húzni lefele a nadrágomat. Persze nem tudta teljesen levenni.. én folytattam. Rátette a kezét dudorodó férfiasságomra.. megnyalta a száját és elkezdte bokszeren keresztül maszírozni. Én csak nyögtem felette. Nagyon élveztem. És erre hirtelen... lekapta a bokszeremet. Lejjebb csúszott és bekapta. Szép lassan elkezdte érzékien szopni a farkamat. Nagyon profi volt ebben. Nem kellet sokat tevékenykednie, mert annyira jól csinálta, hogy kb 5 perc után a szájába élveztem. Miután lenyelte visszamászott hozzám és megcsókolt. Észrevettem, hogy rajta még ott van a bokszer. Lehajoltam az utolsó ruhadarabjához.. foggal megfogtam a szélét és nagy nehezen lehúztam róla. Ő válaszul nyögött egyet. Vissza hajoltam a fejéhez.. megcsókoltam és közben a farkával játszottam. Épp lejjebb akartam menni, hogy én is bekapjam neki.. de ő megállított. Odarakta a kezét a férfiasságomhoz és mikor megérezte, hogy újra készen állok.. kiskutya szemekkel rám nézett. Értettem, hogy mit akar ezért cselekedtem.

*Louis*

Már nagyon magamban akartam érezni Harryt.. és ezt jeleztem is neki. Értette, hogy mit is akarok ezért visszamászott a fejemhez megcsókolt és rám mosolygott.

"Biztos vagy benne??"-kérdezte. 

Bólintottam.. a lábam közé pozicionálta magát és lassan belém hatolt. Azt hittem, hogy nem fog fájni mikor bennem lesz.. de a nem átlagos mérete miatt.. mégis... majd szét szakadtam. Beleharaptam a vállába, hogy elfojtsam a kitörendő sikításomat. Harry tudta, hogy fáj ezért még óvatosabban folytatta. Mikor már a teljes mérete bennem volt nagyon lassan elkezdett mozogni. Eleinte nagyon fájt.. de nemsokkal később fantasztikus érzés váltotta fel. Egyre hangosabban nyögtem. Minden egyes nyögésem után Harry gyorsított. Ő is morgott... fújtatott.. puszilgatta-szívogatta a nyakam. Nagyon.. nagyon élveztem. Ennyire jól még soha nem éreztem magam. Harry utoljára morgott egyet majd belém élvezett. Mikor megéreztem a szétáradó melegséget a testemben én is elment. Még egy párat tolt rajtam Harry majd kifulladva ledőlt mellém. Én alig tudtam megmozdulni de erőt vettem magamon és hozzá bújtam. 

Harry nagyon hosszasan és gyengéden megcsókolt és magunkra húzta a takarót.. átkarolt.

"Szép álmokat!"- mormogtam neki.

"Neked is!"- válaszolta és egy puszit nyomott a homlokomra. Mind a ketten nagyon kifáradtunk.. nemsokára el is aludtunk.