2013. november 5., kedd

9. Rész

Sziasztok!
Nem tudom elégszer megköszönni ezt a rengeteg megnyitást... :D
Na meg a követőket!! :D
Nagyon hálás vagyok nektek!
Tudom, hogy ez a rész se lett túl hosszú..
De most így sikerült.. :)
Nem is akarom húzni az időt... :D
Jó olvasást!

                                         Wattacukor*

*Louis*

Nagyon gyorsan hazaértem Harry-től. Nem vágytam másra, csak, hogy végre egyedül lehessek otthon és pihenhessek.
Fizikailag nem voltam fáradt.. csak lelkileg. Túl sok volt nekem, amit Harry mondott. Nem akartam őt elveszteni, de kénytelen vagyok.
Hogy éljek én vele titokban ??!!
Még a végén én kerülök miatta bajba! Azt már nem !!
Vegye el azt akit akar. Hol érdekel ez engem ?! Mégis mit gondoltam ?! Hogy most már minden jó lesz ?? Hogy lehettem ilyen hülye ?
Elegem van.....
Tudom, hogy csak egy pirula kéne, és már nem szenvednék. De ezt képtelen vagyok megtenni. Nem is a családom miatt, hisz őket nem is érdeklem.. azt se tudom élnek e egyáltalán a szüleim, vagy a tesóim. Mióta megtudták, hogy meleg vagyok és egy sztriptízbárban dolgozok elfelejtettek. Igaz Én is őket. De lényegtelen!
Nem akarom megbántani El-t, azzal, hogy ilyen hirtelen itt hagyom. Neki sincs olyan sok barátja.. ráadásul engem szeret a legjobban a barátai közül.. ugyhogy nem szeretném elhagyni őt.
Hirtelen arra éreztem késztetést, hogy felhívjam Eleanort és beszéljek vele. Muszáj vagyok valakinek kiönteni a szívem !
Gyorsan bepötyögtem a számát és már hívtam is.
- Szia! - szólt a telefonba örömtől csengő hangon El.
- Szia! Zavarok ? - kérdeztem gyorsan.
- Nem! Dehogy! Van valami baj? - az előző jókedve rögtön eltűnt, gondolom attól, hogy meghallotta a hangom.
- Át tudnál jönni ?
- Persze! 15 perc és ott vagyok! - vágta rá gyorsan, és kinyomta. Alig bírtam kivárni, hogy ideérjen Eleanor. Nagyon ideges voltam. Tudom, hogy ő meghallgat és megért.. számíthattam rá. Ő volt a mindenem ( Harry után, de ő már nem érdekes ).
Nem sokkal később El meg is érkezett. Gyorsan beszaladt hozzám, majd szorosan megölelt.
- Minden rendben van ? - kérdezte aggódva.
- Nincs - válaszoltam szomorúan - Harry-vel végeztem. Menyasszonya van ! Érted te ezt ?? Mellettem menyasszonya van. Hogy teheti ezt ? Én nem akarok a szeretője lenni, Eleanor ! - keltem ki magamból pityeregve.
- Jajj, Louis ! Nem kellett volna ilyen hamar, ennyire belé szeretned ! Ő is olyan, mint a többi pasi. Nem is értem, mit gondoltál! - magyarázta.
- De én... én nem tudom.. én bíztam benne. De hogy is lehettem ekkora hülye ? Hisz emlékezhettem volna, hogy a haverjai legénybúcsúra hozták hozzám. De én barom elfelejtettem !
- Attól, hogy itt bosszankodsz nem lesz jobb a kedved! - mosolygott rám kedvesen El. Tudom.. Igaza van. De ezt muszáj volt magamból kiadni. Nem tudtam volna tovább magamban tartani... valahogy így is úgy is le kellett volna magamból ezt vezetni... és azt kb úgy tudtam volna, hogy beleverem a fejemet a falba.
- Ebédeltél már ? Mert ha nem összedobhatnánk valamit.. ha gondolod. - nevetett Eleanor.
- Nem még nem. Főzhetünk valamit. - válaszoltam mosolyogva. Ekkor El a homlokára csapott és kiszaladt az autójához.
- Te Jó Isten ! Majdnem elfelejtetettem a legfontosabbat ! - jött vissza gyorsan, miközben valamit a háta mögött dugdosott. Egy vakkantást hallottam, mikor közelebb lépett hozzám Eleanor. Nem hittem a fülemnek. Olyan boldogság járta át hirtelen a testemet.. hogy.. egyszerűen fantasztikus. Csak nem egy kutyust kapok ??
- Ugye nem ?! - néztem vigyorogva El-re.
- De bizony ! Ő itt a tiéd ! - mutatott felém egy gyönyörű kis Labrador kölyköt. Nem hittem a 

szememnek. Tényleg kaptam egy kutyust.
- Úr Isten! Úr Isten! Úr Isten! - úgy sipítoztam, mikor átvettem Eleanor-tól a kis kutyát - Ő tényleg az enyém ? - fordultam felé hálásan. Ő válaszként csak bólintott. 
- És mi lesz a neve ? - érdeklődött barátnőm.
- Larry ! - válaszoltam, kis gondolkodás után. El-nek először nem esett le, hogy miért.. de nem sokkal később mosolyogva beleegyezett. - Bizony ! Ő itt Larry Styles ! - mutattam be újra Eleanor-nak.  
- Na.. akkor én egyedül is hagylak titeket ! - nevetett - Nekem mennem kell !! Sietek ! És ne zárd ki teljesen az életedből Harryt.. ki tudja mit fog tenni ! - mosolygott rám biztatóan. Bólintottam egyet, majd búcsúzásként megöleltük egymást.
- Akkor mit csináljunk Larry ? - kérdeztem nevetve kutyusomat. Nagyon boldog voltam, hogy végre kaptam valakit, akitől én is kaphatok elég szeretet. Ő soha nem fog megcsalni !
Mikor ránéztem Larry-re eszembe jutott, hogy nincs semmije. Nincs kajája, tálja, póráza, ágya stb...
- Hát.. sajnálom, de itt kell, hogy hagyjalak. A boltba nem jöhetsz be velem. - néztem szomorúan Larry-re. De ez a huncut kölyök bevetette bociszemeit, így kénytelen voltam elvinni magammal. Gyorsan bepattantam az autómba és elhajtottam egy állatos boltig. Úgy gondoltam, hogy beviszem magammal a kutyusomat is.. hisz egy állatos boltba megyünk.. miért ne jöhetne be velem a kutyám ?!
Amint beléptem az üzletbe rögtön letámadtak, hogy milyen édi a kedvencem. Az eladó csaj is odasietett hozzám, hogy segítsen kiválasztani a sok cucc közül azokat, amik a legjobban állnának Larry-n. Végül is, mivel Larry lány, minden kellékét rózsaszínben vagy esetleg feketében vettem meg. 

Vettem neki egy téli kabátot,



egy kis pulcsit,

két hámot,
egy pórázt,

egy nyakörvet,


egy tálat


és végül egy cuki kutyaágyat.


Ahogy kiléptem Larry-vel a boltból.. neki ütköztem valakinek. Gyorsan tovább akartam menni egy bocsánatkérés után... de az a valaki nem engedett.
- Louis ? - kérdezte tőlem egy ismerős hang. Felkaptam a fejemet és mikor megláttam előttem Zayn-t, azonnal megöleltem. Ő is visszaölelt és elkezdtünk beszélgetni. Megismerte az új "szerelmemet" és kedvesen hazakísért minket, hogy míg én berendezem Larry helyét, addig ő vigyázzon rá. Elmesélte, hogy már nincs jóban Harry-vel, mert összekaptak.
Furcsa módon, ő is ellenezte, hogy elvegye feleségül Harry Taylort. De Zayn-nek is azzal a szövegével jött, hogy ne tud mit tenni.. kitagadják.. meg ilyenek.
- Úgy látom, nagyon hülyének néz minket! - nevettem gúnyosan. Ő is velem együtt viccelődött.. egész délután egymás viccein röhögtünk. 
Olyan gyorsan besötétedett, hogy észre se vettük. Már este 8 óra volt. Gondoltam meg hívom Zayn-t vacsizni.. együtt gyorsan összedobunk valami ehetőt.
Ő persze elfogadta a meghívást, és nekiláttunk a vacsoránk elkészítésének.
Őszintén szólva.. nagyon megkedveltem Zayn-t. Úgy, mint férfit... jobban, mint egy barátot. Tudtam, hogy ez nem helyes.. hisz nemrég szakítottunk Harry-vel, de szükségem volt egy támaszra.. és Zayn-ben megtaláltam a megfelelő embert ehhez.
Nem tudtam, hogy, hogy mondjam ezt el Zayn-nek.. de nem is kellett ezen sokáig agyalnom.
Hogy miért ??
Zayn vacsora után bevallotta nekem, hogy azóta tetszek neki, mióta meglátott a bárban. Féltékeny volt Harry-re, de ezt nem mutatta. És mikor rájött, hogy Harry meleg és szeret engem teljesen kikészült. Azt hitte, hogy a 4 srác közül, csak ő vonzódik a másik nemhez.. de nem így volt. Aztán, mikor meghallotta, hogy szakítottunk Harry-vel, kicsit boldogabb lett. 
Nem lacafacáztam sokat, miután ezt elmondta. Gyorsan ajkaira tapadtam, majd berántottam őt magam után a szobába.....

Nincsenek megjegyzések: