Sziasztok !!
Nagyon sajnálom, hogy csak ilyen későn tudtam hozni az új részt..
Sajnos nagyon kevés a szabadidőm..
Rengeteget kell tanulni.. meg mivel 8.- os vagyok sok a felvételi előkészítő..
Meg ilyenek..
Na de az a lényeg, hogy itt van..
Igyekeztem jóra írni.. bár egy kicsit/nagyon rövid lett..
De a kövit ígérem hosszabbra írom !!
De a kövit ígérem hosszabbra írom !!
Remélem tetszik azért majd nektek..
Wattacukor*
*Harry*
Nagyon megijedtem mikor bevágta valaki az ajtót. Kicsit gondolkodnom kellet, hogy ki lehetett az.. majd rájöttem, hogy mivel mindenki itt volt Louis-on kívül csak ő lehetett. Nem tudtam miért volt ilyen mérges, hogy ilyen erősen csapta be a szobaajtót. Zayn-ékre néztem. Láttam a meglepődött arcukat, ahogy az ajtót bámulták.
"Szerintetek miért dühös ennyire?"-kérdeztem tőlük kicsit idegesen.
"Ugye nem azt mondod, hogy nem tudod?"- válaszol kicsit furcsán Liam.
"Honnan tudnám?"
"Emlékszel mit válaszoltál arra, hogy ki tetszik? Egyből rávágtad hogy senki. És ezt Louis meg hallotta."- folytatta Niall a 'felvilágosításomat'. De nem kellett folytatnia. Lesett, hogy mit is mondtam.. de én folytatni akartam.. csak megijedtem az ajtó becsapódástól.
"De én mondani akartam, hogy nekem az a valaki nem tetszik.. hanem szeretem! Jajj... hogy lehetek ilyen bunkó..."-fogtam a fejem. Gyorsan felpattantam az ágyról és átmentem a szobába. Csöndesen nyitottam be.. aludt. Lassan odasétáltam az ágyához. Teljesen belebugyolálódott a takaróba. De az arca, a szeme meg a feje teteje kilátszott. A szeme vörös volt.. sírt. Én nem akartam meg bántani! Leguggoltam mellé.. odahajoltam a füléhez és belesúgtam, hogy "Szeretlek!".. majd gyengéden megpusziltam az arcát. Könnyek gyülekeztek a szememben. Alig bírtam ki, hogy ne sírjak.. kicsit meg is csuklott a hangom Nagyon rosszul éreztem magam. Bár Louis-al nem sok ideje ismerjük egymást.. mégis mindennél jobban szeretem őt. Soha nem akartam és nem is akarok fájdalmat okozni neki. De tessék.. most sikerült.. a meggondolatlanságom miatt. Mivel tudtam, hogy nem guggolhatok itt egész éjszaka Louis mellett elmentem zuhanyozni. Vágytam már a forró vízre, hogy lenyugtasson.
*Louis*
Meghallottam ahogy nyílik a szoba ajtó.. de nem keltem fel. Félig még aludtam. Hallottam Harry lépteit, ahogy közeledik az ágy felé és leguggol mellém. Nem akartam, hogy itt legyen mellettem. Nem akartam hallani a többi hazugságát. Hogy menyire szeret..... látom. Még tetszeni se tetszek neki.. nem hogy szeretne. Hülyeség!
Hevesebben vert a szívem mikor a számomra a világon legcsodálatosabb szavát súgta a fülembe. Azt mondta, hogy szeret. Nem tudom higgyek e neki vagy sem. De mikor meghallottam, hogy alig bírja ki, hogy ne sírjon ( meg csuklott a hangja miközben beszélt hozzám ) tudtam, hogy igazat mond. Épp ráakartam nézni.. de ő pont felállt egy nagy sóhaj kíséretében, lassan bevonult a fürdőbe.
***
Már majdnem elaludtam mire végre kijött Harry. Észrevette, hogy fent vagyok. Láttam a szemén, hogy sírt.
"Szeretlek! Ugye tudod.. Nekem te nem tetszel... én téged.. egyszerűen mindennél jobban szeretlek.. ez már nem tetszés! Bármit meg tudnák érted adni! Én... én.. annyira sajnálom!"- sírta el magát a végére és összecsuklott a földön.
Gyorsan kikeltem az ágyból és odamentem hozzá. Mellé ültem és magamhoz öleltem amilyen szorosan csak tudtam. Egyik kezemmel a fejét cirógattam nyugtatásként.
"Én is nagyon szeretlek Haz! Nem cserélnék helyet most senkivel!"-pusziltam meg a homlokát. A gyönyörű smaragdzöld szemei már nem a sírásól.. hanem a boldogságtól csillogtak. Olyan volt, mint egy kisgyerek aki most kapott valami ajándékot. Végigsimítottam kezét az arcélemen majd közelebb húzott magához és megcsókolt.
Nagy nehezen feltápászkodtunk a földről és bemásztunk az ágyba. Harry felé fordultam és jó szorosan hozzá bújtam.. teljesen biztonságban éreztem magam a karjai közt. Nem kellett sok, hogy elaludjunk hisz már elmúlt éjfél.
Reggel azzal a tudattal ébredtem, hogy lejárt a szabi időm. Újra mehetek dolgozni. Nagyon boldog voltam, hogy végre nem itthon kell gubbasztanom, hanem kicsit 'szórakozhatok' is. Gyorsan kimásztam az ágyból és a fürdő felé indultam. Meg kell mondanom.. nem volt könnyű kiszabadulni Harry karjai közül. Meg amúgy is olyan édesen aludt.. nem lett volna szívem ott hagyni.. de tudtam, hogyha nem szedem össze magam elkések. Bár nem tudtam mi lesz ma a bárban a feladatom.. meg ki lesz az ügyfelem.. de nagyon izgatott voltam.
Csak volt egy kis baj... azzal ha lefekszek valakivel megcsalom Harryt. Igen.. lelkiismeret furdalásom volt emiatt. Nem tudtam mit csináljak. De ma inkább elmentem. Csak megérti Harry..
Gyorsan felöltöztem és leszaladtam reggelizni a konyhába. Nem volt még senki ébren rajtam kívül így halkan kellett járnom. Írtam Harry-nek egy cetlit, hogy ne aggódjon értem, mert dolgozom. Felkaptam a cipőmet.. a lakáskulcsomat.. a pénztárcámat meg az autó kulcsomat és kimentem az autóhoz.
***
Viszonylag hamar odaértem a klubbhoz így volt egy kis időm, hogy beszéljek a főnökömmel..
"Áhh.. Louis !! Hát végre itt vagy.. már nagyon hiányoltak a kuncsaftok."-nevetett Paul, a főnököm.
"Igen.. hiányzott már a munka. Kis kikapcsolódás"- kacsinottam rá. Ő csak kuncogott. Még beszélgettünk egy kicsit majd megkérdeztem, hogy lesz e ma emberem.
"Persze! Neked mindig lenne! Csak ügye most egy ideig nem voltál.. de minden nap jött hozzád vagy 5 ember.. nagyon szeretnek téged Louis!"
"Örülök neki, hogy 'szeretnek'! És mikor jön az első kuncsaft?"- kérdeztem.
"Úgy 5 perc múlva.. addig készülj el."- mondta Paul.
Gyorsan kimentem az irodából és a jó öreg öltözőmhöz vettem az irányt. Pont elkészültem mire megjött az ügyfelem. Elmondta mit kér.. hát kicsit soknak találtam most, hogy meg van Harry akit teljes szívemből szeretek.. de a munka az munka! Így belementem....
"Honnan tudnám?"
"Emlékszel mit válaszoltál arra, hogy ki tetszik? Egyből rávágtad hogy senki. És ezt Louis meg hallotta."- folytatta Niall a 'felvilágosításomat'. De nem kellett folytatnia. Lesett, hogy mit is mondtam.. de én folytatni akartam.. csak megijedtem az ajtó becsapódástól.
"De én mondani akartam, hogy nekem az a valaki nem tetszik.. hanem szeretem! Jajj... hogy lehetek ilyen bunkó..."-fogtam a fejem. Gyorsan felpattantam az ágyról és átmentem a szobába. Csöndesen nyitottam be.. aludt. Lassan odasétáltam az ágyához. Teljesen belebugyolálódott a takaróba. De az arca, a szeme meg a feje teteje kilátszott. A szeme vörös volt.. sírt. Én nem akartam meg bántani! Leguggoltam mellé.. odahajoltam a füléhez és belesúgtam, hogy "Szeretlek!".. majd gyengéden megpusziltam az arcát. Könnyek gyülekeztek a szememben. Alig bírtam ki, hogy ne sírjak.. kicsit meg is csuklott a hangom Nagyon rosszul éreztem magam. Bár Louis-al nem sok ideje ismerjük egymást.. mégis mindennél jobban szeretem őt. Soha nem akartam és nem is akarok fájdalmat okozni neki. De tessék.. most sikerült.. a meggondolatlanságom miatt. Mivel tudtam, hogy nem guggolhatok itt egész éjszaka Louis mellett elmentem zuhanyozni. Vágytam már a forró vízre, hogy lenyugtasson.
*Louis*
Meghallottam ahogy nyílik a szoba ajtó.. de nem keltem fel. Félig még aludtam. Hallottam Harry lépteit, ahogy közeledik az ágy felé és leguggol mellém. Nem akartam, hogy itt legyen mellettem. Nem akartam hallani a többi hazugságát. Hogy menyire szeret..... látom. Még tetszeni se tetszek neki.. nem hogy szeretne. Hülyeség!
Hevesebben vert a szívem mikor a számomra a világon legcsodálatosabb szavát súgta a fülembe. Azt mondta, hogy szeret. Nem tudom higgyek e neki vagy sem. De mikor meghallottam, hogy alig bírja ki, hogy ne sírjon ( meg csuklott a hangja miközben beszélt hozzám ) tudtam, hogy igazat mond. Épp ráakartam nézni.. de ő pont felállt egy nagy sóhaj kíséretében, lassan bevonult a fürdőbe.
***
Már majdnem elaludtam mire végre kijött Harry. Észrevette, hogy fent vagyok. Láttam a szemén, hogy sírt.
"Szeretlek! Ugye tudod.. Nekem te nem tetszel... én téged.. egyszerűen mindennél jobban szeretlek.. ez már nem tetszés! Bármit meg tudnák érted adni! Én... én.. annyira sajnálom!"- sírta el magát a végére és összecsuklott a földön.
Gyorsan kikeltem az ágyból és odamentem hozzá. Mellé ültem és magamhoz öleltem amilyen szorosan csak tudtam. Egyik kezemmel a fejét cirógattam nyugtatásként.
"Én is nagyon szeretlek Haz! Nem cserélnék helyet most senkivel!"-pusziltam meg a homlokát. A gyönyörű smaragdzöld szemei már nem a sírásól.. hanem a boldogságtól csillogtak. Olyan volt, mint egy kisgyerek aki most kapott valami ajándékot. Végigsimítottam kezét az arcélemen majd közelebb húzott magához és megcsókolt.
Nagy nehezen feltápászkodtunk a földről és bemásztunk az ágyba. Harry felé fordultam és jó szorosan hozzá bújtam.. teljesen biztonságban éreztem magam a karjai közt. Nem kellett sok, hogy elaludjunk hisz már elmúlt éjfél.
Reggel azzal a tudattal ébredtem, hogy lejárt a szabi időm. Újra mehetek dolgozni. Nagyon boldog voltam, hogy végre nem itthon kell gubbasztanom, hanem kicsit 'szórakozhatok' is. Gyorsan kimásztam az ágyból és a fürdő felé indultam. Meg kell mondanom.. nem volt könnyű kiszabadulni Harry karjai közül. Meg amúgy is olyan édesen aludt.. nem lett volna szívem ott hagyni.. de tudtam, hogyha nem szedem össze magam elkések. Bár nem tudtam mi lesz ma a bárban a feladatom.. meg ki lesz az ügyfelem.. de nagyon izgatott voltam.
Csak volt egy kis baj... azzal ha lefekszek valakivel megcsalom Harryt. Igen.. lelkiismeret furdalásom volt emiatt. Nem tudtam mit csináljak. De ma inkább elmentem. Csak megérti Harry..
Gyorsan felöltöztem és leszaladtam reggelizni a konyhába. Nem volt még senki ébren rajtam kívül így halkan kellett járnom. Írtam Harry-nek egy cetlit, hogy ne aggódjon értem, mert dolgozom. Felkaptam a cipőmet.. a lakáskulcsomat.. a pénztárcámat meg az autó kulcsomat és kimentem az autóhoz.
***
Viszonylag hamar odaértem a klubbhoz így volt egy kis időm, hogy beszéljek a főnökömmel..
"Áhh.. Louis !! Hát végre itt vagy.. már nagyon hiányoltak a kuncsaftok."-nevetett Paul, a főnököm.
"Igen.. hiányzott már a munka. Kis kikapcsolódás"- kacsinottam rá. Ő csak kuncogott. Még beszélgettünk egy kicsit majd megkérdeztem, hogy lesz e ma emberem.
"Persze! Neked mindig lenne! Csak ügye most egy ideig nem voltál.. de minden nap jött hozzád vagy 5 ember.. nagyon szeretnek téged Louis!"
"Örülök neki, hogy 'szeretnek'! És mikor jön az első kuncsaft?"- kérdeztem.
"Úgy 5 perc múlva.. addig készülj el."- mondta Paul.
Gyorsan kimentem az irodából és a jó öreg öltözőmhöz vettem az irányt. Pont elkészültem mire megjött az ügyfelem. Elmondta mit kér.. hát kicsit soknak találtam most, hogy meg van Harry akit teljes szívemből szeretek.. de a munka az munka! Így belementem....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése